Torta Édesanyámnak

Ezt a tortát Édesanyám születésnapjára készítettem el. Ismét sokat töprengtem azon, mivel is lephetném meg Anyukámat, volt rengeteg ötletem. Mindenféleképpen valamilyen virágos tortát szerettem volna átadni Neki, szerepelt ezért az elgondolásaim között virágcserép, virágkosár is. 

Arra kényszerültem a hatalmas pocakom miatt - ami nem a sok torta megevése miatt nőtt akkorára, hanem Zente fiam bújt meg még akkoriban benne -, hogy lejjebb adjak az igényeimből és egy egyszerűbb tortát válasszak, végül a képen látható torta mellett döntöttem. Szeretem az ilyen tortákat, egyszerűek, mégis szemet gyönyörködtetők. 

Az alapszín kiválasztása Anyukám kedvenc színe alapján történt, ami saját bevallása szerint gyermekkora óta a lila. Nem volt itthon lila ételfestékem még akkoriban, ezért a piros festékbe cseppentettem némi kéket, számomra egész tetszetős lila szín sült ki a keverésből. Majd az alap bevonatra került fel a fehér "csipke terítő". A virágot és a masnit már napokkal hamarabb elkészítettem, hogy alaposan ki tudjon száradni. Egy ehhez hasonló masni elkészítésénél alapvetően fontos az időzítés, ha nincs ideje kiszáradni, akkor nem fogja megtartani a formáját.

A tortát ezúttal "bonbon meggy" ízesítéssel készítettem el, szintén Anyukám egyik kedvenc édessége alapján. Kakaós piskótát sütöttem 9 tojásból, három felé vágtam fel, tehát a krém két rétegben került a tortába. Étcsokoládés krémre halmoztam rá rumos meggyes krémet, mivel konyakom nem akadt idehaza.

Piskóta, ahogy Anyukámtól tanultam

Életem legeslegelső süteménye egy egyszerű piskóta volt. Anyukám receptje szerint. Sokáig eszerint a recept szerint készítettem a tortákhoz, piskótatekercsekhez való piskótákat. Majd egyszer csak úgy döntöttem - kamaszos hévvel megkérdőjelezvén Anyukám tanítását -, kipróbálok másfajta recepteket, hátha valaki jobban tudja Édesanyámnál. A kamaszkorból kigyógyulván vissza is tértem Anyu jól bevált piskóta receptjéhez, azóta már tudom, nekem ez a recept az igazi!

Hozzávalók:

• 5 tojás fehérje
• 5 tojás sárgája
• 5 evőkanál langyos víz
• 10 evőkanál cukor
• 5 evőkanál fehér liszt
• 5 evőkanál rétesliszt
• 1 csapott teáskanál sütőpor

Elkészítés:

A tojásfehérjéket a vízzel és a fele mennyiségű cukorral kemény habbá verjük. A kétféle lisztet elkeverjük a sütőporral, átszitáljuk majd beleforgatjuk a fehérje habba. A sárgájákat kikeverjük a maradék cukorral, ezt is belekeverjük az immár lisztes fehérje habba. Kikent, kilisztezett 26cm átmérőjű formában sütjük meg 180 fokon.

Felmerülhet a kérdés, mennyi ideig süssük. Nos, én mindig az orromra hagyatkozok. Amikor már finom piskóta illat van és eltelt legalább 15-20 perc a sütésből, bekukkantok a sütőbe. Még ilyenkor sem szívesen nyitom ki a sütő ajtaját, bár tudom, hogy már nem esne össze a piskótám. Ennél hamarabb azonban szigorúan tilos nyitogatni az ajtót, máskülönben tönkremegy a finom piskóta! A piskóta akkor jó, ha a tűpróbát kiállja és a teteje sem ragacsos, még egy picit sem.

Én a formában hagyom kihűlni, ezzel megakadályozható, hogy beessen az oldala a piskótánknak. Ebből a mennyiségű tojásból egy akkora piskótát kaphatunk, amit bátran ketté lehet szelni. Tapasztalatom azt mondatja velem, hogy ha három felé akarjuk szelni, akkor emelni kell a mennyiségeket. És ezt bátran meg is lehet tenni, nincs más teendő, mint arányosan emelni (kisebb tortaforma esetén csökkenteni) a hozzávalókat.